A blog fő profilja, hogy a függőségekkel foglalkozzék saját tapasztalatból merítve. Kiemelten a társfüggéssel (kodependencia) és az alkoholizmussal. Úgy gondolom ez a két betegség, igen, betegség és nem jellembeli fogyatékosság, sok éve Magyarországon népbetegséggé nőtte ki magát. Szükséges foglalkozni vele.

(Saját tapasztalat a Melody Beattie meditációk alatt olvasható.)

Hazudj, ha tudsz! c. film

2010. július 27., kedd. Bejegyezte: Bogriella dátum: 2:00

Hazudj, ha tudsz! c. film
A házasság lényege, hogyan éljük túl a változásokat.
Címkék: ,

Kapcsolódó cikkek:

Megoszt!

10 Megjegyzés:

Nyárády Károly írta...

A házasság lényegét megfogalmazhatnám talán így is: A fontos az, hogy a változások ellenére, maradjon meg a házasság lényege.

2010. július 27. 13:19
EdesMindegy írta...

És mi a házasság lényege?
Két ember kölcsönös tisztelete és megbecsülése... talán mint a mesében. :)

2010. július 27. 16:55
Nyárády Károly írta...

Nem is olyan mese, hidd el!
Én szó szerint veszem a feleség szót, kifejezést, és lényeget. Mindenfajta nagyképűsködést mellőzve, el kell mondanom, hogy párom által lettem teljesebb. Igazi támaszom az életben, és igyekszek hasonló szerepet -több,kevesebb sikerrel -betölteni mellette.
Hülyeség lenne, ha azt mondanám, hogy rátaláltam a bölcsek kövére, és ismerem a nagy titkot. Nem így van, de ha mindkét fél igyekszik, hogy megtartsa azt, amit sikerült nagy nehezen megszerezni, kiharcolni a sorstól, akkor sokkal több esélye van a házas életnek a túlélésre.
Számtalan módszer van, hogy újra, meg újra felfedezzük egymást, és kellemes meglepetéseket szerezzünk egymásnak. Ez másfajta párkapcsolatban is érvényes szabály lehet, és mindennek legfőbb titka, hogy a dolgokat ki kell mondani, a problémákat meg kell beszélni, de ennek előfeltétele, hogy először ne a másikban keressük a hibát, hanem legyünk bátrak és ismerjük el, ha hibáztunk.
Húsz év hosszú tanulási idő volt számomra.

2010. július 27. 20:39
Bogriella írta...

Gratulálok Karesz és úgy gondolom, hogy egy házassághoz kettő ember szükséges, amikor az egyik csak úgy elvan, és helyette is a másik húz, most csak érzelmi oldalról és a felelősség oldaláról nézem a dolgot, akkor ott már nagy baj van.
Valahol olvastam vagy talán egy filmben hangzott el, hogy a házasság nem természetes állapot, mindkét félnek akarnia kell és folyamatosan dolgozni a kapcsolatukon. Nekem ez tetszik, megfogott és egyetértek vele. A nem természetes állapoton elgondolkodom, nem tudom mitől lenne nem természetes... talán a monogámiára értette...
Ti hogy gondoljátok ezt?

2010. július 27. 21:32
Nyárády Károly írta...

"a házasság nem természetes állapot, mindkét félnek akarnia kell és folyamatosan dolgozni a kapcsolatukon."
A mondat első felével egyáltalán nem tudok egyet érteni. A második rész már tökéletes megállapítás. Az ember két részből áll, egy szellemi és egy biológia lényből, nagyon szoros összefüggésben. Néha képtelenség megvonni a határokat, de a dualizmus ekkor is megvan.
Hogy ez miért van így, nincs értelme firtatni, mert ezt mások is megtették, de tulajdonképpen senkinek sem sikerült megtalálni az emberiség lényegi értelmét. Sem vallás, sem evolúciós elmélet nem tud kielégítő válasszal szolgálni, s ezt nagyon jól lehet érezni.
Fogadjuk el, hogy így van ez kitervelve, ezek a szabályok, és ennyi, mert ha nem is fogadjuk el, semmi sem fog ettől megváltozni.
Mint biológia lény, szükségünk van az ellenkező neműekre, már csak a fajfenntartás miatt is. Az ember társas lény, és bár egyedül is boldogulhat, mégis rá van utalva embertársaira. Az ösztön, a szexuális igény, stb. mind olyan jelenlévő tényező, amik határozottan a társas élet irányba mutatnak.
Legegyszerűbb változat, a társadalom sejtje, a család, ahol a társas igények már optimálisan kielégülnek, és ez szerintem genetikailag is kódolva van bennünk. Hogy a modern időkben ez nem igazán működik jól, az a radikális társadalmi átrendeződések eredménye lesz.

2010. július 27. 21:52
Bogriella írta...

Még mindig nem lettem meggyőzve, mert szerintem az ember társas lény, ahogy Te is írod és én is gondolom, mégsem feltétlenül monogám, éppen ezért még mindig inkább arra felé hajlok, hogy a házasság nem természetes állapot. Házasság nélkül is lehetek része egy családnak, lehetnek gyerekeim, élhetek társas és közösségi életet is.

2010. július 27. 22:04
Nyárády Károly írta...

Hajaj, de nekem eszem ágában sincs, hogy Téged, vagy, hogy bárkit is meggyőzzek a saját elméleteim, meggyőződéseim hitelességéről.
"Házasság nélkül is lehetek része egy családnak, lehetnek gyerekeim, élhetek társas és közösségi életet is."
Ez egy kicsit torzított értelmezés, mert egy nő szemszögéből érkezik. Egy nőnek lehetnek gyerekei, mert ő hordja ki, és ő is szüli meg azokat. És ha férfi vagy? Kissé nehéz lenne, igaz? A többivel egyet értenék, bár egy család része lenni számomra ez, az általam alapított családot érteném.
Nem értem, mi lenne a magyarázata annak az állításnak, hogy a házas élet nem lehetne egy normális állapot? Az egyedüllét is lehet normális állapot, sőt! Aki házas, az is egyedül fog maradni valamikor. A monogámia ellentéte a bigámia, vagy a poligámia lenne, nem? Vagy én értek valamit rosszul?

2010. július 27. 22:46
Bogriella írta...

"Házasság nélkül is lehetek része egy családnak, lehetnek gyerekeim, élhetek társas és közösségi életet is."

Javítás: házasság helyett monogámia

Tehát, monogámia nélkül is lehetek része egy családnak, lehetnek gyerekeim, élhetek társas és közösségi életet is.

Amikor leírtam, már éreztem azt, hogy a házasság nem a megfelelő szó.

Gondolkodom a dolgon, már nem fog az agyam, amint meg fogom tudni fogalmazni leírom ide.

2010. július 27. 22:58
Nyárády Károly írta...

Szia, aludj jól!

2010. július 27. 23:01
Bogriella írta...

Natessék, az előbb írtam nagy okosságokat, erre nem vitte el a rendszer...
Szóval, éjszaka kicsit gondolkoztam a dolgon és arra jutottam, hogy jobb, ha nem általánosítok, induljak csak ki saját magamból. Még mindig úgy érzem, holott kielégítő magyarázatot nem találok rá, a házasság nem természetes állapot.
Én, mint egy mimóza lelkű, roppant érzékeny rák, aki ráadásul monogám is, nem vagyok házasságpárti. Nekem nem fontos a papír. Most itt lehetne abba belemenni, esetleges váláskor a vagyon megosztásnál mekkora jelentőséggel bír, de én inkább nem tenném, mert érzelmi oldalról közelítem meg a dolgot, ennél is, mint sok másnál az életemben.

2010. július 28. 19:34

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)
 
A szavak ablakok vagy falak?! © Copyright 2010 | Design By Gothic Darkness |