A blog fő profilja, hogy a függőségekkel foglalkozzék saját tapasztalatból merítve. Kiemelten a társfüggéssel (kodependencia) és az alkoholizmussal. Úgy gondolom ez a két betegség, igen, betegség és nem jellembeli fogyatékosság, sok éve Magyarországon népbetegséggé nőtte ki magát. Szükséges foglalkozni vele.

(Saját tapasztalat a Melody Beattie meditációk alatt olvasható.)

4

Remélem nem szívok...

2011. február 21., hétfő.

Remélem, nem szívok többet...

Képzeljétek el, 20 évnyi folyamatos dohányzás után, a mai nap a harmadik, hogy nem kellett rágyújtanom. Semmiféle komolyabb elhatározás nem volt bennem, egyszerűen nem bírok rágyújtani. Hasonlóképpen vagyok ezzel, mint anno az alkohollal, aztán a koffeinnel. A nikotinból sem képes már többet elbírni a szervezetem, elég volt neki.
Úgy kezdődött, hogy pár héttel ezelőtt észrevettem, nem vagyok jól a cigi elszívása után. Kimondottan szorongtam. Ez amúgy nem volt szokatlan, ugyanis én olyan dohányos vagyok/talán voltam, akinél ha kiélezett helyzet van, nem nyúl a cigi után, hanem inkább eltolja azt. Csakis nyugodt állapotban, békésen voltam képes dohányozni. Többen mondták is rám ezért, hogy nem is vagyok komoly dohányos. Pedig de és igen, ugyanis nálam is elfogyott napi szinten egy doboz cigi.
Szóval csak erőltettem a bagózást, viszont három-hat szálnál többet már nem voltam képes elszívni, DE! előfordult olyan nap is, amikor csak egyet. 

Régóta nem cigivel kezdtem a napot. Órák teltek el a felkelés után, amikor rágyújtottam és azt már nem éhgyomorra tettem. Most, hogy így visszatekintek, felismerem azt, hogy hónapok óta én már leszokóban voltam a cigiről csak azt hiszem nem voltam ennek tudatában vagy nem akartam észrevenni, elhinni.
Régebben többször megfordult a fejemben az - az exem is dohányzik - hogy a havi harmincezer forintnak sokkal jobb helye lenne, mint bagóba ölni. Ha csak tíz hónappal szorzom be, direkt nem éves szinten számolok, elakadt lélegzettel állapítom meg, hogy egy vagyont füstölünk el mi ketten. Természetesen ez sem tartott vissza attól, hogy naponta megvegyem magamnak a rágyújtani valót. 

A függőség már csak így működik.
Érdekes módon nem ujjongok, mert nem kell rágyújtanom, valahogy úgy vagyok vele, többet szívtam, mint az egész életemre ki lett szabva rám, ugyanúgy, ahogy az alkohollal voltam vagy a koffeinnel. Hála Istennek nem kell ma alkoholt innom, sem koffeines italokat vagy koffeines édességeket ennem és ma sem kellett rágyújtanom.
Hazudnék, ha azt mondanám, ebben a majdnem három napban nem kívántam meg a cigit. Dehogynem! Időnként! DE! elodáztam. Tegnap például azzal - mára takarítást terveztem - majd a takarítás alatt rágyújtok, most nem. Amúgy ez egy szertartás nálam. Porszívózás, felmosás alatt nincsen cigi, viszont mielőtt nekiállnék letörölgetni a port, először mindig rágyújtottam. 

Elmaradt a takarítás más egyéb okból.
Itt a gépnél is rengeteget elfüstöltem, talán itt szerettem a legjobban dohányozni. Mikor leültem, hogy megírjam a mondókámat, már éreztem a hiányt. Nem elviselhetetlen, egyáltalán nem az. Olyasmi, mintha már nem csak tudnám azt, hogy számomra káros és ártalmas a nikotin, hanem meg is érteném, hiszen megéltem, ugyanúgy ahogy az alkohollal és a koffeinnel is anno. Megtapasztaltam, hogy már nem ad, hanem elvesz és ilyen áron nem kell nekem.
Ja és még valami, ami számomra fontos, hátha másoknak is az, el ne felejtsem!
Tudatosan figyelem az étkezésemet, nehogy azért gyömöszöljem magamba a kaját, mert éppen rágyújthatnékom támadt és a cigi helyett kaját tömjek a számba. Kivárom a hat órákat, figyelem a mennyiséget, amit megeszek. Semmi esetre sem szeretnék jövőre arról írni a blogban, hogy miképpen szabaduljak meg a 12 Lépéses Program javaslatai segítségével a pluszban felszedett 150 kilómtól. Pedig, mint olyan, bármi, bárhol előfordulhat, még velem is.
Tovább olvas >>>
0

Dohányzás

2010. február 23., kedd.

A dohányzás Magyarországon évente 35 000 ember halálát követeli. Az áldozatok fele életének ötvenes éveiben, másik fele hatvan éves kor felett hal meg a dohányzás közvetlen következtében. Évente ennyi ember halála lenne elkerülhető, ha nem váltak volna dohányossá tizen-, huszonéves korukban.

Néhány éves dohányzókarrier után mely idő alatt a szervezet folyamatosan károsodik függőség alakul ki, mely erősebb, mint az alkohollal vagy bizonyos "keményebb" drogokkal szembeni függőség. Ekkor a dohányzásról való lemondás már rendkívül nehézzé, sokak számára egyenesen lehetetlenné válik. A függőséget okozó hatás gyermekekben gyorsabban, de fiatal felnőttekben is már 3-4 év alatt biztosan kialakul. A rendszeres dohányosokban kialakuló függőségnek három összetevője van.

Fizikai hozzászokás
A nikotin ugyanazokra az érzékeny területekre (receptorokra) hat az agyban, mint a kokain vagy a heroin, fokozza a dopamin nevű, az ingerületátvitelt befolyásoló anyag elválasztását. Ezen anyag felszabadulása kellemes érzés kialakulásával jár. A függőség (dependencia) azt jelenti, hogy bizonyos idő eltelte után, ha a szerrezet nem jut hozzá mindennapi nikotinjához, egyénenként változó súlyosságú kellemetlen tünetek kialakulásával "válaszol".
A megvonásos tünetek bár néhány hét alatt megszűnnek, a receptorok érzékenysége azonban még hónapokkal a dohányzás abbahagyása után is magasabb. Többnyire ezért esnek vissza a dohányzásról leszokni szándékozók a cigarettázás elhagyása utáni 3 hónapon belül (35-40%-uknak azonban sikerül elsőre leszokni!).

Pszichés hozzászokás
Bizonyos élethelyzetek megoldásához a dohányost a cigaretta segíti hozzá: csökkenti a feszültségét, megnyugtatja, segít érzelmeit kordában tartani, lehetőséget nyújt arra, hogy a munkától egy pillanatra elszakadjon. A pszichés hozzászokás nyilvánvalóvá válik, amikor a volt dohányos még néhány hónapos dohányzásmentes periódus után is bizonyos élethelyzetekben leküzdhetetlen vágyat érez arra, hogy rágyújtson.

"Szociális" hozzászokás
A kortársak, a kollégák, az iskolatársak, a barátok dohányzása láttán mások is kedvet kapnak arra, hogy a cigarettát megkóstolják. Látva a többiek dohányzását, a kíváncsiság hajtja arra gyermekeinket, hogy ők is kipróbálják a cigarettát: barátaik (vajon barátok-e?) megkínálják őket, sőt sok esetben a szülők szeme láttára szokik rá a gyermek a dohányzásra! Ha a társadalom normálisként fogadja el a dohányzó magatartást, nem csodálkozhatunk azon, hogy gyermekeinket semmilyen tanító "jó" szó nem tántoríthatja el attól, hogy amit az iskolában, utcán, televízióban, moziban, mi több, a kórházban, rendelőben állandóan látnak, és amire díszes óriásplakátokon, folyóiratokban és mozikban csábítják őket, ki ne próbálják maguk is.

A tüdő és a légutak károsodása
A dohányzás előidézte károsodások elsősorban és legkorábban a légutakban és a tüdőkben alakulnak ki. Nem térnék ki részletesen a dohányzás úgynevezett indikátorbetegségének, a tüdőráknak a tárgyalósára vagy az idült hörghurutra és tüdőtágulásra. (Az "indikátorbetegség" elnevezés azt jelenti, hogy egy társadalomban a tüdőrákos esetek és a dohányosok száma között igen szoros összefüggés mutatkozik.) Ezek általában közismertek. Legyen elég annyit megjegyezni, hogy a felemelkedőben levő dohányipar "jótékony" tevékenysége eredményeként a dohányosok számával egyetemben Magyarországon 1970 és 1995 között a férfi tüdőrákosok száma két és félszeresére, a női tüdőrákos esetek száma háromszorosára nőtt.

Röviden utalnék azonban az Angol Mellkas Társaság (BTS) 1998. december megjelent közleményére, melyben arra figyelmeztetnek, hogy dohányos nőknél kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy kialakult tüdőrákjuk gyógyíthatatlan lesz. A 65 év alatti dohányos nők körében kétszer nagyobb a kissejtes tüdőrák kialakulásának valószínűsége, mint férfiaknál. E daganattípus gyógyulási esélyei rendkívül csekélyek. 10-ből 7 esetben a műtét már daganat felfedezése pillanatában elkésett, betegek 50%-a a diagnózis felállításától számított 6 hónap múlva már nem él!
A lehetséges magyarázatok közül ki emelendő, hogy mivel gyakrabban szívna egyébként ugyanolyan mértékben káros "light" cigarettát, a nők gyorsabban és mélyebben lélegzik be a cigarettafüstöt azéra hogy a kisebb nikotintartalmú cigarettából is "megfelelő" mennyiségű nikotinhoz jussanak. Így a kátrány és egyéb daganatkeltő anyagok a légutak teljes hosszán akadálytalanul kifejthetik sejtkárosító hatásukat (Akár még "light" cigarettára rászokó leánygyermekeinket is különösen óvjuk!)

Szívükre veszik?
A dohányosok ereiben az érelmeszesedés folyamatai felgyorsulnak, és kiterjedtebbel is, mint a nemdohányzók esetében, valamint romlik a különböző szervek vérellátása is. A koszorúér-betegség szempontjából a dohányosok veszélyeztetettsége legalább kétszerese a nemdohányzók esetén tapasztaltnak. Ha a szív- és érrendszeri betegségek egyéb kockázati tényezőivel vetjük össze a dohányzás hatásait, azt tapasztaljuk, hogy míg a dohányzás egymagában a szív- és érrendszeri megbetegedések 21%-áért felelős, addig az ülő életmód 19%-áért, a magas vérnyomás betegség és az örökletes tényezők pedig mindössze 8, illetve 7%-áért Ha ezeket az egymás hatását erősítő, fokozó kockázati tényezőket kiküszöbölnénk, a szív és érrendszeri betegségek okozta halálozás jelentősen csökkenthető lenne. Ez évente körülbelül 14 000 magyar életben maradását jelentené.

A nők szív- és érrendszeri betegségekkel szemben nemi hormonjaik kedvező hatásai miatt némi "védettséget" élveznek (természetesen csak a fogamzóképesség, tehát a menstruáció fennmaradásáig). E helyzeti előny egy csapásra megszűnik, ha a nő dohányos.


Válogatott kínok között
Ejtsünk szót röviden egyéb, a dohányzással kapcsolatba hozható bántalmakról is!

Daganatos betegségek
• A dohányzás jelentősen emeli az ajak, szájüreg, garat, nyelőcső, gége, légcső rosszindulatú daganatainak előfordulási gyakoriságát. A kockázat többszörösére nő, ha a dohányzás túlzott alkoholfogyasztással párosul.

• A felmérések szerint a hasnyálmirigy daganatai dohányosoknál jóval gyakrabban fordulnak elő.

• A húgyhólyag rosszindulatú daganatainak férfiak esetén 50%a, nők esetén 25%a összefüggésben áll a többéves dohányzással.

• Az emlőrák kimenetele rosszabb, ha a nő dohányzik, és a méhnyakrák úgyszintén gyakrabban fordul elő dohányzó nők esetében.


Fekélybetegség
Szintén kevésbé közismert, hogy a fekélybetegség (gyomor és nyombél), valamint a savnak a nyelőcsőbe való visszafolyása ("reflux") kisebb gyógyulási eséllyel bírnak a dohányzás miatt.

Bürger-kór
Végül, de nem utolsósorban szeretnék kiemelni egy olyan érbetegséget, mely szinte kizárólag a 20 és 40 év közötti, dohányzó férfiaknál fordul elő (a betegeknek csak 5%-a nő). Ez a Bürger-kór, vagy latin megjelöléssel a thrombangiitis obliterans.

A betegség lényege, hogy a végtagok kis verőereiben (ritkábban a gyűjtőerekben vagy "visszerekben") vérrögök keletkeznek, melyek elzárják az eret, és vérellátási zavart idéznek elő. A betegség eredetét kutatók nem zárják ki, hogy ez bizonyos örökletes hajlamú egyének késői, allergiás reakciója a dohányzásra. A láb hideg, zsibbadt, "ég", fáj, majd kifekélyesedik és elhal. Ha a beteg nem hagyja el a dohányzást, a betegségnek mindig amputáció a vége. Bármilyen érsebészeti műtéti megoldás is csak akkor jön szóba, ha a beteg már nem dohányzik, különben csak felesleges költség az egészségügy számára.

Mindezen betegségeket és azokat, amelyekről most nem esett szó, jobb megelőzni, mint gyógyítani. A betegségek ugyanis többnyire nem gyógyulnak nyomtalanul. Ezért is kell fontolóra vennie minden dohányosnak, hogy mihamarabb meghozza élete legértékesebb döntését: lemond a dohányzásról, hogy tovább élvezhesse az élet egyéb örömeit.


Menekülés a rabságból
Mit kínál a dohányzásmentes életforma? Kellemes leheletet, a számunkra kedves partner kellemes illatát, a természet, ételek, stb. illatainak és a kedvelt ételek ízének újbóli felfedezését, a testmozgás örömének és a fizikai teljesítőképesség javulását, leányok és nők bőrének szépségének újbóli megtapasztalását. Nem beszélve a ruha, a lakás, a használati tárgyak füstös szagáról való elfeledkezés lehetőségéről, az elfüstölt pénz más kellemes és valóban szükséges dologra fordításáról.

A dohányzásról való leszokás a dohányos életének legjelentősebb cselekedete, mellyel hozzájárul a környezete egészségének megőrzéséhez, a már károsodott egészségi állapotának gyorsabb javulásához.

Az összes Magyarországon élő leszokottak számáról pontos adatok nem állnak rendelkezésre. A legutóbbi, 1994-ben elvégzett Egészségviselkedés Felmérés a leszokottak számáról nem szolgáltatott adatokat. Nyugat-európai országokban már senki (és főleg az egészségpolitika tervezői és döntéshozói) nem kérdőjelezik meg a dohányzásról való leszokásnak mint első és legfontosabb közegészségügyi problémának a kiemelkedő jelentőségét. Nagy-Britanniában például több mint 11 millió ember élvezi ismét a dohányfüstmentes élet szépségeit.

A dohányosok többsége saját elhatározását, vagyis a dohányzásról való leszokást egyedül is képes sikerre vinni. A kivitelezés annál nehezebb, minél régebben alakult ki a hozzászokás de nem lehetetlen!
Az elhatározás és az önbizalom alapvető: hinni kell abban, hogy "meg tudom csinálni", képes vagyok eldönteni és ragaszkodni tudok a döntésemhez.

Tíz lépés az élet
Elszánta magát a leszokásra? Nos, ha az elhatározás megszületett, már csak a következő tíz lépést kell megtennie a dohányfüstmentes élet felé.

• Meg kell határoznia a leszokás pontos dátumát, és ehhez ragaszkodnia kell. Meg kell ismerkedni azokkal a lehetőségekkel, amelyek segítséget nyújthatnak a leszokásban. Környezetével tudatni kell a szándékát, és kérje meg őket, hogy segítsenek, vagy legalább ne gátolják a végrehajtásban.

• Mindig találjon magának elfoglaltságokat, amelyek hozzásegítik, hogy ne gondoljon a cigarettára. Szabaduljon meg hamutálcáitól, öngyújtóitól és a még fel nem bontott cigarettáitól!

• Bőségesen fogyasszon folyadékot! Tartson keze ügyében egy pohár ásványvizet vagy gyümölcslevet, és szürcsölgesse folyamatosan!

• Legyen egyre aktívabb! Sétáljon ahelyett, hogy kocsiba vagy buszra szállna, próbáljon lépcsőn járni a lift helyett. A mozgás ellazít és sikerélményt nyújt.

• Értékelje pozitívan az Önnel történteket. Minthogy kábítószerről van szó, a megvonás tünetei kellemetlenek lehetnek, de gondoljon arra, hogy a szervezete most gyógyul fel a dohányzás okozta károkból.

• Változtasson a megszokott mindennapi életén! Mellőzze azt az üzletet, ahol általában beszerezte a napi cigarettáját. Esetleg el kell kerülnie kedvenc éttermét vagy a munkahelyi dohányzóhelyet, ahol eddigi sorstársai mérgezik magukat. Próbáljon valami újat, az eddigiektől teljesen különbözőt csinálni. Lepje meg magát!

• Nincs kivétel! Nincs olyan rossz vagy jó hír, olyan élethelyzet, amely akár egy szál cigaretta elszívására okot adna. Ez újabb és újabb szál utáni vágyakozást váltana ki.

• Ajándékozza meg magát! A cigarettán megspórolt pénzén vegyen magának valami apróságot vagy akár nagyobb dolgot: olyat, amit egyébként nem vett volna meg.

• Figyeljen oda az étkezésre! Ne essen neki a zsíros ételeknek. Próbálja ki a friss gyümölcsöt és zöldséget, cukormentes rágógumit, esetleg édességet!

• Számolja a napokat! Minden egyes, cigaretta nélkül eltöltött nap ajándék az Ön egészségének, családjának és pénztárcájának.


A siker jutalmáról
Erőfeszítését megköszöni a szervezete!
5 perc múlva: A szív oxigénnel való ellátottsága nő.
20 perc múlva: A pulzusszám és a vérnyomás csökken, a végtagok hőmérséklete emelkedik.
24 óra múlva: A szívinfarktus veszélye csökken. A szervezet fizikai terhelhetősége nő.
48 óra múlva: Az íz- és szagérzékelés jelentősen javul. A lehelet dohányfüstszaga megszűnik.
3 hónap múlva: Az agyvérzés veszélye csökken. A köhögés csökken.
9 hónap múlva: Egykori dohányzása már nem veszélyezteti születendő gyermekét.
1 év múlva: A szívinfarktus és gyomorfekély veszélye a dohányosokhoz képest felére csökken.
5 év múlva: A műtéttel nem gyógyítható tüdőrák valószínűsége a felére csökken.
10 év múlva: A műtéttel nem gyógyítható tüdőrák és más daganatok valószínűsége ugyanaz, mint nemdohányzók esetén.
15 év múlva: A szívinfarktus kockázata megegyezik a nemdohányzókéval.
Tovább olvas >>>
 
A szavak ablakok vagy falak?! © Copyright 2010 | Design By Gothic Darkness |