Feszült vagy? Annyira leköt a jövővel való foglalkozás, hogy a jelent lecsökkented az ittléted eszközévé? A feszültséget az okozza, hogy ’itt’ vagy de ’amott’ akarsz lenni. Más szavakkal itt vagy a jelenben, de valójában a jövőbe akarsz lenni. Ez egy hasadék, ami belül kettészakít téged.
Sok figyelmedet leköti a múlt? Gyakran beszélsz és gondolsz rá pozitívan vagy negatívan? A nagyszerű dolgokra amiket elértél, a felfedezéseidre, a megtapasztalásaidra, az áldozat történeteidre, a borzasztó dolgokra amik történtek veled, vagy talán amiket te tettél másokkal?
A gondolkozási folyamatod az ami többek közt teremt bűntudatot, büszkeséget, neheztelést, dühöt, haragot, megbánást vagy éppen önsajnálatot. Azzal, hogy létrehoztad és felhalmoztad a múltat a pszichédben, te nem csak megerősíted ezt a hamis érzést, de szintén elősegíted a tested öregedési folyamatát is. Tovább erősíted ezt magadban, mikor felfedezel magad körül olyanokat akiknek szintén erős hajlama van ragaszkodni a múlthoz.
Halj meg a múltnak minden pillanatban.
Nincs szükséged rá. Csak akkor gondolj vissza rá, amikor feltétlenül fontos és kapcsolódik a jelenhez. Érezd ennek a pillanatnak az erejét és a Lét teljességét. Érezd a saját jelenléted.
Gyakran aggódsz? Sok ’mi lesz ha’ gondolatod van? Azonosulsz az elméddel, amelyik kivetíti önmagát ebbe a jövőbeni szituációba és ezáltal az félelmet idéz elő. Nincs rá szükség, hogy felülkerekedj az ilyen fajta szituációkon, mert ezek nem is léteznek. Ezek csak mentális fantomok.
Képes vagy megállítani ezt az egészséget és életet roncsoló őrültséget, csupán azáltal, hogy elismered a jelen pillanatot olyannak amilyen az.
Légy tudatában a légzésednek.
Érezd a levegő be és kiáramlását a testedben. Érezd a belső energia tered. Az összes dolog amivel valaha is foglalkoznod kellett a valódi életben – ami ellentétes a képzeletbeli elme kivetítéseivel - az a jelen pillanatban történt. Kérdezd meg magad ’Milyen problémám van most?’ Nem jövőre, nem holnap, vagy öt perc múlva. Mi a probléma ebben a pillanatban?
A Mosttal mindig tudsz boldogulni, viszont a jövővel soha - és nem is kell. A válasz, a helyes reakció vagy megoldás ott lesz amikor szükséged lesz rá, nem előbb, de nem is később.
Várakozó típus vagy? Mennyi időt töltesz az életedben várakozással? Én ’rövid távú várakozásnak’ nevezem például a sorban állást a postán, a közlekedési dugóban, a repülőtéren, várakozni amíg valaki megérkezik, befejezni a munkát stb. A ’hosszú távú várakozás’ várni a következő szabadságot, egy jobb munkát, gyerekek felnövését, egy igazán tartalmas kapcsolatot, sikerességet, több pénzt, fontossá válást, vagy épen megvilágosodottá válást. Ez a várakozás állapota egyáltalán nem szokatlan az emberektől, akik arra várva töltik az egész életüket, hogy végre majd elkezdhessenek valamikor élni.
A várakozás az egy elmebéli állapot. Alapvetően azt jelenti, hogy akarod a jövőt és nem akarod a jelent. Te nem akarod azt amid van, azt akarod amid nincs. Minden fajta várakozással tudattalanul teremtesz belső konfliktust magad és a Most között - ahol te nem akarsz lenni és a kivetített jövő között, ahol lenni akarsz. Ez nagyon lecsökkenti a mostani életednek a minőségét azáltal, hogy nem a jelenben élsz.
Például, sok ember várakozik a jólétre. Ez nem tud eljönni a jövőben. Mikor becsületes, elismerő vagy és teljesen elfogadod a jelen pillanatod valóságát – ahol vagy, aki vagy, amit most csinálsz – hálás vagy ezért, mindazért ami van, hálás magáért a létezésért. Hálát adsz a jelen pillanatnak és az élet teljességének, ez maga a teljes jólét. Ez nem tud eljönni a jövőben. Majd idővel ez a jólét manifesztálódni fog különböző módokon az életedben is.
Ha elégedetlen vagy azzal amid van és ez még frusztrál és dühit is, akkor ez motiválhat téged abban, hogy gazdaggá válj. De tud, még akkor is ha milliókat keresel, továbbra is a belső állapotod hiányosságait fogod tapasztalni és még mélyebbre kerülsz, ezáltal pedig továbbra is azt fogod érezni, hogy nem teljes az életed. Lehet sok izgalmas tapasztalatod amit pénzen megtudsz venni, de ezek a dolgok jönnek és mennek. Viszont egy üresség érzést hagynak maguk után benned, valamint egy igényt a még több fizikai és pszichológia vágyaid kielégítésére. Így nem fogsz a létezésben tartózkodni, nem fogod érezni a Most teljességét, ami az igazi, egyedüli jólét.
Ad fel a várakozás állapotát, mint elmebéli állapotot.
Mikor azon kapod magad, hogy várakozol vágd ki magad ebből az állapotból. Légy jelen. Csak legyél és élvezd ennek az állapotnak a létezést. Ha jelen vagy, akkor nincs benned semmilyen igény arra, hogy bármire is várjál.
Ha legközelebb valaki azt mondaná neked ’Elnézést, hogy megvárakoztattalak.’ te válaszolhatsz így: ’Rendben van, de nem várakoztam. Csak itt álltam és jól éreztem magamat.’
Ez csak egy az elme szokványos stratégiáinak, amik részei az átlagos tudattalanságnak, hogy megtagadják a jelen pillanatot. Könnyen elkerülhetik a figyelmed, mert ezek annyira részei a megszokott életnek, ami - az örökös elégedetlenség háttér állapota. Minél többet gyakorlod a belső mentális-érzelmi állapotod figyelését, annál könnyebben veszed majd észre, mikor esel a múlt vagy a jövő csapdájába - amit tudattalanságnak nevezünk - és ilyenkor feltudsz majd ébredni az idő csapdájából a jelen pillanatba. De vigyáz: A hamis, boldogtalan önmagam, az elme alapvető azonosulása az időn él. Ő tudja, hogy a jelen pillant a halálát jelentené és ettől nagyon megijed. Mindent megfog tenni azért, hogy távol tartson téged ettől az állapottól és megpróbál majd az idő csapdájában tartani.
Bizonyos szempontból a jelenlét állapota összehasonlítható a várakozással. De a jelenlét minőségben különbözik a várakozástól, mert az megköveteli a teljes éberséged. Néha ez előbukkanhat bármelyik pillanatban és ha ekkor nem vagy teljesen éber, csendes vagy nyugodt, akkor elvétheted azt. Ebben az állapotban a teljes figyelmed a Mostban van. Ilyenkor egy részednek sem szabad elkalandoznia az álmodozásban, gondolkodásban, emlékezésben vagy éppen a várakozásban. Ebben az állapotban nincs feszültség, félelem, csak az éber jelenlét. Te jelen vagy a teljes létezéseddel, a tested minden sejtjével.
Ebben az állapotban a ’te’ ami a múltad és a jövőd, a személyiség aki vagy, nincs többé. Nincs semmi értékes amit elveszítettél volna. Te még teljesen önmagad vagy. Tény azonban, hogy sokkal teljesebb önmagad vagy, mint azelőtt korábban valaha is, vagy mondhatjuk úgy is, inkább csak most vagy igazán önmagad.
A múlt nem tudja túlélni a jelenléted. Bármi legyen is az amit tudod kell a tudattalan múltadról, a jelen kihívásai felszínre fogják azt hozni. Ha elkezdesz turkálni a múltadban, akkor az feneketlen gödörré fog válni, ami mindig csak mélyül. Esetleg azt gondolhatod, hogy több időre van szükséged ahhoz, hogy megértsd vagy megszabadulj a múltadtól - más szavakkal a jövőd végleg megfog szabadítani a múltadtól. Ez egy tévedés. Csak a jelen tud megszabadítani a múlttól. Több idő nem képes megszabadítani az időtől.
Hozzáférés a Most hatalmához. Ez a kulcs. A Most hatalma nem más, mint a jelenléted ereje, a tudatosságod felszabadulása a gondolat formájából. Tehát foglalkozhatsz a múlttal, de azt a jelen szintjén tedd. Minél több figyelmet adsz a múltnak annál jobban energetizálod azt, annál inkább valószínű, hogy abból eredezteted ’magadat’.
Ne értsd félre a figyelem az lényeges, de nem a múltad figyelése. Adj figyelmet a jelennek: a viselkedésednek, reakcióidnak, hangulatodnak, gondolataidnak, érzelmeidnek, félelmeidnek és vágyaidnak, amit azok megjelennek a jelenben. A múlt az benned van. Ha elégé jelen tudsz lenni és figyelni ezeket a dolgokat kritizálás, analizálás, bírálat nélkül, akkor majd a múltad is feloldódik a jelenléted erejében.
Te nem találhatod meg magad a múltban. Te csak azáltal találod meg magad, hogy belépsz a jelenbe.
Megjegyzés küldése