A határok életbevágóan fontosak gyógyulásunk szempontjából. A folyamat minden egyes szakaszában elengedhetetlen, hogy meghúzzuk az egészséges határokat; csak így növelhetjük önbecsülésünket, kezelhetjük az érzelmeinket, tanuljuk meg szeretni és értékelni önmagunkat.
A határok lényünk mélyéről jönnek. Ahhoz a folyamathoz kapcsolódnak, melynek során megszabadulunk a bűntudattól és a szégyentől, és megváltoztatjuk elképzeléseinket arról, hogy mi az, amit megérdemlünk.
A határok egy fensőbb időzítéshez is kapcsolódnak. Akkor fogjuk meghúzni őket, amikor felkészülünk rá, egy pillanattal sem előbb.
Van valami varázslatos abban, amikor ez az idő eljön. Tudjuk, hogy amit mondunk, komolyan gondoljuk, és mások is komolyan vesznek bennünket. A dolgok nem azért változtak meg, mert másokat irányítani akarunk, hanem azért, mert mi változtunk meg.
Ma bízom abban, hogy a saját tempómban fogok tanulni, fejlődni, és képes leszek kijelölni a határaimat is. Az időzítés pedig csak nekem szól.
(Nem azért nem írok ehhez a meditációhoz saját tapasztalatot mert nincsen, hanem azért, mert valamelyik előző meditációnál/meditációknál már megosztottam.)
Hozzászólások:
Megjegyzés küldése