A blog fő profilja, hogy a függőségekkel foglalkozzék saját tapasztalatból merítve. Kiemelten a társfüggéssel (kodependencia) és az alkoholizmussal. Úgy gondolom ez a két betegség, igen, betegség és nem jellembeli fogyatékosság, sok éve Magyarországon népbetegséggé nőtte ki magát. Szükséges foglalkozni vele.

(Saját tapasztalat a Melody Beattie meditációk alatt olvasható.)

Napi meditáció - NEHÉZ EMBEREK - December 5. - (Melody Beattie - 365 nap, 365 meditáció)

2010. december 5., vasárnap.


Semmi sem tud minket annyira kiborítani, mintha olyasvalakitől várunk valamit, akinek nincs mit adnia. Semmi sem okoz olyan frusztrációt, mintha megpróbálunk valakit azzá változtatni, aki nem ő, és teljesen őrültnek érezzük magunkat, amikor megpróbálunk úgy tenni, mintha az illető az lenne, akinek látni szeretnénk. Éveken át próbáltunk egyezkedni a valósággal múltunk vagy jelenünk bizonyos szereplőivel kapcsolatban. Esetleg évekig próbáltunk rávenni valakit, hogy oly módon szeressen, ahogy ő nem hajlandó vagy nem képes rá.
Ideje elengednünk mindezt. Ideje útjára engednünk az illetőt. Ez nem jelenti azt, hogy nem szerethetjük ezután.
De óriási megkönnyebbülést érzünk, ha felhagyunk a valóság tagadásával, és végre elfogadjuk. Hagyjuk, hogy az illető az legyen, aki. Felhagyunk azzal, hogy megpróbáljuk másmilyenné gyúrni. Kordában tartjuk érzelmeinket, és kisétálunk a pusztító rendszerből.
Megtanulunk más módon szeretni és törődni úgy, hogy közben a valóságot nézzük.
Új feltételekkel lépünk be a kapcsolatba: figyelembe vesszük saját magunkat és a mi szükségleteinket. Ha az illető, mondjuk, az alkohol vagy egyéb szerek rabja, vagy másoktól függ, vagy született mártír, elengedjük a szenvedélybetegségét. Visszaadjuk kezébe a saját életét. És cserébe mi is visszakapjuk életünket és szabadságunkat.
Nem hagyjuk többé, hogy az szabja meg életünket, amit nem kapunk meg az illetőtől. Szeretjük magunkat és vigyázunk magunkra.
Eldöntjük, milyen módon szeretnénk érintkezni ezzel az emberrel a jövőben, figyelembe véve a valóságot és saját érdekeinket. Haragudhatunk, megsértődhetünk, de a folyamat végén a megbocsátás mezejére érkezünk. Szabaddá tesszük őt, és mi is kiszabadulunk a kötelékből.
Ez a lényege a szerető eltávolodásnak.
Ma azon munkálkodom, hogy szeretettel helyezkedjem távolabbra azoktól, akik gondot okoznak életemben. Kapcsolataimban is igyekszem elfogadni a valóságot. Megengedem magamnak, hogy vigyázzak magamra kapcsolataimban, és mindkét fél érzelmi, fizikai, gondolati és spirituális szabadságát tűzöm ki célul. 

2 Megjegyzés:

Erzsébet írta...

Tökéletesen egyetértek a leírtakkal.
Erzsébet

Bogriella írta...

Én is, csakhogy saját életemben tapasztalva, az eltávolodás már működik nálam, viszont bizonyos embereknél a szeretettel való eltávolodást szükséges megtanulnom.

(régebbi meditációknál írok erről)

Megjegyzés küldése

 
A szavak ablakok vagy falak?! © Copyright 2010 | Design By Gothic Darkness |