Nem baj, ha segítséget kérsz!
Az egyik legnagyobb képtelenség, amit megtehetünk magunkkal, ha nem kérünk segítséget, barátunktól, családunk valamelyik tagjától, Felsőbb Erőnktől vagy bármi más forrástól.
Nem muszáj egyedül küszködnünk érzelmeinkkel és problémáinkkal. Nyugodtan folyamodjunk Felsőbb Erőnkhöz, és kérhetünk támogatást és bátorítást barátainktól.
Kérjünk nyugodtan bármit – valamilyen információt, bátorítást, egy segítő kezet, egy jó szót, egy ölelést, vagy csak azt, hogy valaki meghallgasson, elvigyen valahová.
Magunknak ártunk, ha nem kérünk segítséget, amikor szükségünk van rá. Ha kitartóan kérjük, és ha a megfelelő embernek címezzük, biztos megkapjuk a segítséget.
Távolról sem ugyanaz, ha valakitől teljesen nyíltan, konkrét segítséget kérünk, vagy ha azt, mentsen meg minket. Legyünk teljesen őszinték, és hagyjuk, hogy a másik döntse el, segít-e. Ha nemet mond, ezt is fogadjuk el.
Magunknak ártunk, ha nyavalygunk, célozgatunk, vagy ki akarjuk csikarni a segítséget. Bosszantó, ha az áldozat szerepében megyünk oda máshoz, és várjuk, hogy megmentsen. Ha segítségre van szükségünk, legjobb, ha nyíltan kérjük.
„Nekem a szégyennel van bajom – mondta egy asszony – akartam én segítséget kérni, de túlságosan szégyelltem magam. Hát nem őrültség?”
Mi, akik oly buzgón igyekszünk másokon segíteni, megtanulhatjuk elfogadni az ő segítségüket. Azt is, hogyan kérjük, és azt is, hogyan fogadjuk el.
Ma segítséget kérek, ha szükséges – másoktól és Felsőbb Erőmtől. Nem leszek áldozat, aki tehetetlenül várja, hogy mások megmentsék. Kerek.-
perec kimondom, milyen segítségre van szükségem, és teret adok a másiknak, hogy dönthesse el, segít-e vagy sem. Nem mártírkodom csak azért, mert nem vagyok hajlandó elfogadni azt a segítséget, amit megérdemlek, és ami sokkal egyszerűbbé tenné az életemet. Istenem, segíts elengednem azt az igényemet, hogy mindent egyedül akarjak csinálni. Segíts, hogy felhasználjam az univerzum elérhető erőforrásait.
Megjegyzés küldése