„Bízz Istenben és tégy valamit!”
(Mary Lyon)
Fontos feldolgoznunk veszteségeinket, így jutunk el a tegnapból a holnapig. De azt ne hagyjuk, hogy a veszteség miatti fájdalom eluralkodjék rajtunk.
Vannak időszakok, amikor azt mondjuk: rendben van, engedünk a körülmények nyomásának, a szomorúságnak, a fáradságnak, de most már elég. Eljött a cselekvés ideje.
Tudni fogjuk mikor lesz itt. Lesznek jelei bennünk és körülöttünk. Belefáradunk a nyomásba. Felvillan egy ötlet, adódik valamilyen lehetőség. Először azt gondoljuk: nem, túl nagy erőfeszítést igényel… Tedd mag akkor is! Próbálj ki valamit! Húzd ki magad! Csinálj valami szokatlant, valami mást, valami különlegeset!
Az új tevékenység beindíthatja az átalakulás folyamatát. Maradj fenn két órával tovább a szokásosnál! Iktass be napirendedbe valami olyat, ami kedvedre való és más, mint amit általában teszel. Látogass meg valakit, akit nem láttál évek óta. Tégy valamit, ami segít és bátorítja ezt az új energiát.
Lehet, hogy nincs kedved kitörni a gyászból. Biztonságosabbnak, könnyebbnek tűnhet, ha továbbra is begubózol.
Akkor is kezdj el kifelé nyomulni!
Tedd próbára gubód héját! Nyomd meg! Nyomd meg erősebben! Hátha itt az ideje, hogy kibújj!
Ma bízom Istenben és a gyógyulás folyamatában, de én is teszek valamit azért, hogy jobban érezzem magam.
Megjegyzés küldése