„Mindeknek fölött légy hű magadhoz, így mint napra éj következik, hogy ál máshoz se léssz.”
(William Shakespeare – Hamlet)
Légy hű magadhoz! Nagy-nagy erőt adó kijelentés ez, különösen azoknak, akik folyton mások igényeinek és érzelmeinek örvényében forognak.
Figyelj magadra! Mire van szükséged? Kielégülnek ezek a szükségleteid? Mit érzel? Mit teszel, hogy gondoskodj ezekről az érzésekről? Mit mondanak az érzéseid önmagadról és arról, merre menj tovább?
Mit szeretnél tenni, mondani? Mit mondanak az ösztöneid? Bízzál bennük, még ha most nem is látod, mi az értelmük, vagy ha nem vágnak egybe mások szabályaival és elvárásaival.
Néha mások követelményei és a magunkkal szemben kialakított zavaros elvárásaik – a másokért való felelősségünkről szóló üzenetek – óriási káoszt teremthetnek bennünk.
Még saját magunkat is képesek vagyunk meggyőzni arról, hogy akkor vagyunk igazán jók és becsületesek, ha mások kedvét keresve, saját természetünk és kedvünk ellenére cselekszünk.
Ez nem igaz. Egyszerűsítsd! Térj vissza az alapokhoz! Engedd a káoszt!
Akkor leszünk hűek a körülöttünk élőkhöz, ha becsüljük és tiszteljük magunkat.
Légy hű magadhoz! Egyszerű szavak, ámde erőteljes feladatot írnak le, amely visszavezethet az útra.
Ma tisztelni fogom, becsben tartom és szeretem magam. Ha összezavarodom és nem tudom mitévő legyek, hű leszek magamhoz. Kiszabadítom magam a mások és elvárásaik szorításából.
"Engedd a káoszt!"
Ezt a legnehezebb megtanulnom. Számomra mindig rendnek kell/kellett lennie, akár a környezetemről legyen szó, akár a lelkemről. Megtanultam/tanulom, a káosz engedésével elengedem a saját irányítási kényszeremet.
A "mindenek fölött légy hű magadhoz", Shakespeare idézetről eszembe jutott egy film, Reneszánsz ember a címe. Nagyon jó film, ajánlom másoknak is a megtekintését.
Ezt a legnehezebb megtanulnom. Számomra mindig rendnek kell/kellett lennie, akár a környezetemről legyen szó, akár a lelkemről. Megtanultam/tanulom, a káosz engedésével elengedem a saját irányítási kényszeremet.
A "mindenek fölött légy hű magadhoz", Shakespeare idézetről eszembe jutott egy film, Reneszánsz ember a címe. Nagyon jó film, ajánlom másoknak is a megtekintését.
Megjegyzés küldése