Napi meditáció (Melody Beattie - 365 nap, 365 meditáció)

Július 14.

Méltók vagyunk a szeretetre.

„Még ha a számodra legfontosabb ember utasít is vissza, te akkor is valóságos vagy, és nincs veled semmi baj.”

(Ne függj többé senkitől!)

Előfordul-e olykor, hogy ilyesmiken töröd a fejed: miért szeressen engem valaki? Sokunk meg van győződve, hogy nem méltó a szeretetre, és ez önbeteljesítő jóslattá válhat életében.

Ha úgy hisszük, nem vagyunk méltók a szeretetre, ez alááshatja kapcsolatunkat munkatársainkkal, barátainkkal, családunk tagjaival, és más szeretteinkkel. Ez a hit azzal a következménnyel jár, hogy olyan kapcsolatokat választunk, kitartunk olyan kapcsolatok mellett, amelyeknél sokkal jobbat érdemelnénk, mert nem hisszük el, hogy jobbat érdemlünk. Kétségbeeshetünk, és úgy csimpaszkodhatunk a másikba, mintha ő lenne számunkra a szeretet legutolsó lehetősége. Vagy védekezünk, sündisznóállásba vonulunk, és elriasztjuk magunktól az embereket. Szuperaktívvá válunk vagy visszahúzódunk.

Miközben felnőttünk, sokan nem kaptuk meg a megérdemelt feltétel nélküli szeretetet. Sokan átéltük, hogy számunkra fontos emberek elhanyagoltak bennünket. Lehet, hogy azt a következtetést vontuk le ebből, hogy azért nem szerettek, mert nem vagyunk szeretni valók. Ha magunkat vádoltuk, ez érthető reakció volt az adott helyzetben, de alkalmatlan. Nem a mi hibánk, ha mások nem tudtak szeretni, vagy nem tudtak megfelelően szeretni. Gyógyulásunk során megtanuljuk, hogy elkülönítsük magunkat mások viselkedésétől.

Ahogy el tudtuk hitetni magunkkal azt, hogy nem vagyunk szeretni valók, ugyanúgy azt is elhitethetjük, hogy igenis méltóak vagyunk a szeretetre. Ez a hit érezhetően javítja kapcsolataink minőségét. Javítja a legfontosabbat: az önmagunkkal való kapcsolatunkat. Megtanuljuk hagyni, hogy mások szeressenek, és megnyíljunk a megérdemelt szeretet előtt.

Istenem, segíts ma, hogy tudatosan érzékeljem és elengedjem azt az önpusztító hitet, hogy nem vagyok méltó a szeretetre. Segíts felépíteni magamban a hitet, hogy szeretni való vagyok. Segíts, hogy addig gyakoroljam ezt, míg mélyen belém vésődik, és érvényesül kapcsolataimban.

Azt, hogy szerethető vagyok a 12 Lépéses Programokban tanulom. Az ez előtti életemben azt hittem, minél többet teszek a másikért, minél több bőrt lehet lehúzni rólam, annál jobban el tudnak fogadni mások és szeretni fognak. Ma már tudom, ez nem így működik.
Ma már tudom és érzem is, hogy szerethető vagyok. Kitapogattam, ráéreztem a határaimra, amiket másoknak is megmutatok, ezzel kezdődött az önszeretetem. Már több meditációnál megemlítettem, önszeretet hiányában nem tudom fogadni mások szeretetét és el sem hiszem, hogy szerethető vagyok.
Miben is mutatkozik meg az önszeretetem?
Ki tudok állni magamért, tudok nemet mondani, amikor a saját érdekeim úgy kívánják, képes vagyok fogadni az elismerő szavakat, hiszen magamat is elismerem, tudok ajándékot adni és kapni olyan módon, amikor kapok, nem a körül forog az agyam, hogy mikor, mivel és hogy fogom tudni visszahálálni. Nem tartok kapcsolatot olyan emberekkel, akik számomra kórosak és károsak. Illetve egyetlen egy emberrel, az exemmel, viszont a kapcsolatunk inkább egymás mellett élés, mint együtt élés. Ennek határait is én szabtam ki, a gyógyulásom érdekében és ő a jelenlegi állások szerint el is fogadta. Igen, benne élek egy számomra nem építő kapcsolatban, kívülről ez így látszódhat, viszont az újbóli együtt élésünk alatt mégis azt mondhatom, hogy fejlődtem, bátrabb lettem, határozottabb, olykor még elfogadóbb is DE! nem meghunyászkodó, mindent lenyelő és nagyon igyekszem, hogy ne a másik hátán másszak fel a saját elismerésemért. (ego)