Június 28.
Amikor semmi nem megy.
Gyakran előfordul, hogy amikor valamilyen problémával szembesülünk, egy bizonyos módon próbáljuk megoldani. Ha nem megy, akkor is ugyanazzal a módszerrel próbálkozunk újra meg újra.
Idegesek leszünk, még elszántabban próbálkozunk, még idegesebbek leszünk, és még több energiát fektetünk abba, hogy azt a megoldást erőltessük, amit már kipróbáltunk és amiről kiderült, hogy nem jó.
Ettől persze begurulunk. Beleragadunk valamibe, és mintha csapdába estünk volna. Az ilyen esetekből alakul ki az a helyzet, amikor életünk kezelhetetlenné válik.
Rabjaivá válhatunk ugyanannak a bonyolult sémának kapcsolatainkban, egyéb feladatainkban, életünk bármely területén. Kezdeményezünk valamit, ami nem megy, elakad, pocsékul érezzük magunkat, aztán megint nekirugaszkodunk, és még mindig nem megy.
Néha az a jó, ha nem adjuk fel, és még jobban nekiveselkedünk. Néha jobb, ha elengedjük a dolgot, félrehúzódunk, és abbahagyjuk a hasztalan próbálkozást. Ha nem működik a dolog, lehet, hogy az élet mondani akar nekünk valamit. Az élet nem küld mindig neonfényű útjelzőket, hogy megmutassa az utat. Néha a jelek nehezebben észrevehetők. Jel lehet az is, ha nem megy valami?
Engedd el! Ha ismételt próbálkozásaid sem hozzák meg a kívánt eredményt, és ez idegesít, lehet, hogy rossz irányba kényszeríted magad. Tanuld meg felismerni, ha valami nem működik, vagy nem úgy megy, ahogy kellene. Lépj hátrább, és várd ki a világos útmutatást.
Ma nem kergetem magam az őrületbe azzal, hogy ismételten olyan megoldásmódokkal próbálkozom, melyekről már bebizonyosodott, hogy teljesen eredménytelenek. Ha valami nem megy, félrehúzódom, és megvárom az útmutatást.
A rászűkülésem sokszor megnehezítette az életemet a 12 Lépéses Programban eltöltött idő alatt is.
Bizonyos helyzeteknél, embereknél és eseményeknél valahogy előjön belőlem a csőlátásom és mint egy faltörő kos, AKAROM újból és újból ugyanazzal a módszerrel megoldani az adott feladatot vagy problémámat.
Mint már annyi helyzetnél felismertem, ilyenkor is az ÉN AKARATOM irányít, a félelem a megfeleléssel karba öltve. Átéltem olyan élethelyzetet, aminek a megoldásával több hónapig kísérleteztem ugyanazzal a módszerrel, míg nem már fizikailag is beteggé tetem magam... ekkor tudtam csak leállni és kilépni a dologból. Azóta még jobban figyelek a figyelmeztető jelekre és amikor észreveszem magamon a feszültség, a félelem jeleit, azonnal kielemzem a dolgot. Nem szükséges nekem, minden egyes alkalommal érzelmileg és fizikailag egyaránt padlóra küldenem magam.
Bizonyos helyzeteknél, embereknél és eseményeknél valahogy előjön belőlem a csőlátásom és mint egy faltörő kos, AKAROM újból és újból ugyanazzal a módszerrel megoldani az adott feladatot vagy problémámat.
Mint már annyi helyzetnél felismertem, ilyenkor is az ÉN AKARATOM irányít, a félelem a megfeleléssel karba öltve. Átéltem olyan élethelyzetet, aminek a megoldásával több hónapig kísérleteztem ugyanazzal a módszerrel, míg nem már fizikailag is beteggé tetem magam... ekkor tudtam csak leállni és kilépni a dologból. Azóta még jobban figyelek a figyelmeztető jelekre és amikor észreveszem magamon a feszültség, a félelem jeleit, azonnal kielemzem a dolgot. Nem szükséges nekem, minden egyes alkalommal érzelmileg és fizikailag egyaránt padlóra küldenem magam.
Megjegyzés küldése