A blog fő profilja, hogy a függőségekkel foglalkozzék saját tapasztalatból merítve. Kiemelten a társfüggéssel (kodependencia) és az alkoholizmussal. Úgy gondolom ez a két betegség, igen, betegség és nem jellembeli fogyatékosság, sok éve Magyarországon népbetegséggé nőtte ki magát. Szükséges foglalkozni vele.

(Saját tapasztalat a Melody Beattie meditációk alatt olvasható.)

Súgd meg

2011. április 14., csütörtök.

Súgd meg

Egy négyéves, érzékeny, minden idegszálával figyelő, gazdagon fantáziáló
kislányról, Liliről mesélt az édesanyja. Azon a nyáron kisöccse született,
Dani. Amikor hazahozták a kórházból, Lili azt kérte, először hadd beszéljen
vele ő. Kettesben.
Bevitték az ötnapos Danit a szobába, letették egy öblös fotelbe. Ekkor Lili
odament hozzá, körbenézett, hogy valóban egyedül vannak-e, a füléhez hajolt
és ezt mondta:
- Súgd meg nekem, milyen a Jóisten . Elfelejtettem.

3 Megjegyzés:

Nagy Farkas Dudás Erika írta...

...
négy-öt évesen azt mondta a lányom, hogy ő tudja, mindig volt és mindig lesz. a gyerekek tudnak, mi már sok dolgot elfelejtünk. kérdezni is.

MJ írta...

Nagyon aranyos....
Teljesen egyetértek Erikával.

Bogriella írta...

Igen, agyon lettünk manipulálva... talán ez is annak köszönhető, hogy emberből vagyunk, tehát nem tökéletes.
Biztos vagyok abban, hogy a felejtés is emberi utam része, nem rossz, se nem jó, egyszerűen velejárója és nem véletlen.

Úgy gondolom, hogyha emlékeznék arra a teljes bizonyosságra - holott szeretem ma is azt hinni, hogy ez így van, szeretem azt hinni, hogy nem kételkedem - milyen Istenben élni, létezni, milyen maradéktalanul elfogadni az Ő akaratát... talán már nem is emberből lennék. Tapasztalni jöttem a Földre ebbe az új életembe, tanulni úgy mint ember és nem egy tökéletes valaki.

Megjegyzés küldése

 
A szavak ablakok vagy falak?! © Copyright 2010 | Design By Gothic Darkness |