Vannak életünkben olyan időszakok, amikor egyszerűen nem tudjuk, mit tegyünk, merre induljunk el. Néha rövidek, máskor sokáig tartanak.
Át lehet vészelni őket. Támaszkodhatunk a gyógyulási programra, ennek alapelveire. Hitünk, mások és saját forrásaink segítségével, meg tudunk birkózni az ilyen helyzetekkel.
Fogadd el a bizonytalanságot! Nem kell mindig tudnunk, mit tegyünk, merre induljunk. Ha nem vagyunk hajlandók elfogadni a nem cselekvést és a jelenbe zártságot, csak ártunk magunknak.
Nem baj, ha átmenetileg nem tudjuk merre tovább. Mondd ki: nem tudom. És fogadd el. Nem muszáj erőltetni a bölcsességet, a tudást, a tisztánlátást, amikor nincs rá mód.
Addig sem kell felfüggesztened az életedet, míg arra vársz, hogy felszálljon a köd és meglásd, merre vezet az út. Engedd el az aggodalmat és élvezd az életet. Lazíts! Csinálj valamit, ami jól esik! Élvezd a szeretetet és a szépséget! Végezz el apróbb feladatokat! Lehet, hogy semmi közük a megoldandó problémához vagy az útkereséshez, de ez az, amit most, ebben a köztes időszakban tehetsz.
Eljön a világosság. A következő lépés megmutatja magát. Nem tart örökké a határozatlanság, a nem cselekvés, és meg fogjuk látni, merre tovább.
Ma elfogadom mostani körülményeimet, ha nem látom is, merre tovább. Ilyenkor se feledkezem el azokról a dolgokról, amelyek jó érzésekkel töltenek el engem és másokat. Bízom abban, hogy a világosság magától is elérkezik.
Várni, lazítani, sosem tartozott az erősségeim közé. Régebben azonnal akartam és mindent és a mai napomra is ez eddig a jellemző. Ma türelmetlen vagyok. Imádkoztam vasalás közben. A mai napon nehezebben viselem azt az anyagi bizonytalanságot, ami adatott. Istenem, ez egy ilyen nap. Ez is csak egy 24 órából áll és túl fogom élni. Reménykedem és bízom és erősen hiszem minden a legnagyobb rendben lesz. Ma nehezebben látom meg a fától az erdőt, DE! meglátom és a valóság felismerésem minden egyes alkalommal megnyugvással tölt el.
Megjegyzés küldése