A blog fő profilja, hogy a függőségekkel foglalkozzék saját tapasztalatból merítve. Kiemelten a társfüggéssel (kodependencia) és az alkoholizmussal. Úgy gondolom ez a két betegség, igen, betegség és nem jellembeli fogyatékosság, sok éve Magyarországon népbetegséggé nőtte ki magát. Szükséges foglalkozni vele.

(Saját tapasztalat a Melody Beattie meditációk alatt olvasható.)

Napi meditáció - Gyógyulás - Augusztus 11. - (Melody Beattie - 365 nap, 365 meditáció)

2010. augusztus 11., szerda.


Hagyd, hogy a gyógyító energia átáramoljon testeden!

Isten, az univerzum, az élet és a gyógyulás energiája vesz körül. Várja, hogy magunkba szívjuk, feltöltődjünk vele. Vár ránk a csoportfoglalkozásokon, egy elsuttogott ima szavaiban, egy gyengéd érintésben, egy-egy pozitív szóban és gondolatban. Gyógyító energia van a napban, a szélben, az esőben.

Hagyd, hogy eljöjjön hozzád ez a gyógyító energia! Vonzd magadhoz! Fogadd el! Hagyd, hogy beléd ivódjék! Lélegezd be az arany fényt! Lélegezd ki! Engedd el a félelmeidet, haragodat, sértődöttséget, kételyeidet! Hagyd, hogy a gyógyító energia beléd áramoljon, majd rajtad keresztül eljusson másokhoz!

Csak kérned kell, csak hinned kell benne, és a tiéd.

Ma kérni fogom és elfogadom Istentől és az univerzumtól a gyógyító energiát. Hagyom, hogy belém áramoljon, feltöltsön, és rajtam keresztül eljusson másokhoz. A gyógyulás folyamatos körforgásának része vagyok, egy vagyok vele.

Nekem a gyógyító energia befogadásához szükséges a 12 Lépést gyakorolnom - a magam módján - és a Lépések közül is az első után ami hozzávezet ahhoz a bizonyos ajtóhoz, ami megnyitotta ezt nekem, a Második Lépés volt. (Második Lépés - Arra a meggyőződésre jutottunk, hogy egy nálunknál hatalmasabb Erő helyre állíthatja lelki egészségünket.)
Amikor legelőször elolvastam ezt a Lépést és elgondolkoztam rajta, foggal és körömmel belekapaszkodtam. A józanodásom első pár hónapjában nagyon nehéz volt a mankóm nélkül élnem és ezt a nehézséget még meg is fejelték az elvonási tünetek. Folyton imádkoztam és erősítettem magamban azt a hitet, hogy Isten helyreállítja lelki egészségemet. Száz százalékosan bíztam ebben. Imádkoztam rántás kevergetés közben, takarítás közben, baráti beszélgetés közben, imádkoztam, amikor sorban álltam a boltban, amikor kiteregettem a mosott ruhát, amikor kikérdeztem a gyerekem leckéjét... és sokszor még AA gyűléseken is, amikor egy félelem roham majdnem elvette az eszemet.
Én nem tudom folyamatosan élni azt, amit a meditáció mond. Még egy 24 órára sem... legalábbis ez az eddigi tapasztalatom. Hinni viszont hiszek benne és vágyom rá.
Vannak és voltak a gyógyulásom alatt ilyen pillanataim, perceim, talán még óráim is, viszont azt nem merem kijelenteni, hogy ennyire mélyen átadó napjaim lettek volna.
Annyi minden foglalkoztatott, annyi minden járt a fejemben, talán ezek miatt nem érezhettem és ma sem érzem folyamatosan. Amikor kiürül a fejem, megbékélek az elkerülhetetlennel, elengedem az én akaratomat, olyankor sikerül. Ilyenkor hálát érzek és szebbnek, békésebbnek, reménytelibbnek érzem az életemet... és ez jó. 

Hozzászólások:

Megjegyzés küldése

 
A szavak ablakok vagy falak?! © Copyright 2010 | Design By Gothic Darkness |