A blog fő profilja, hogy a függőségekkel foglalkozzék saját tapasztalatból merítve. Kiemelten a társfüggéssel (kodependencia) és az alkoholizmussal. Úgy gondolom ez a két betegség, igen, betegség és nem jellembeli fogyatékosság, sok éve Magyarországon népbetegséggé nőtte ki magát. Szükséges foglalkozni vele.

(Saját tapasztalat a Melody Beattie meditációk alatt olvasható.)

Napi meditáció - Szórakozz egy kicsit - Július 29. (Melody Beattie - 365 nap, 365 meditáció)

2010. július 29., csütörtök.


Szórakozz egy kicsit! Lazítsd el magad! Élvezd az életet!

Nem kell mindig olyan átkozottul komolynak és józannak lennünk. Nem kell annyit tűnődnünk, elmerülnünk a problémáinkban, nem kell annyira ragaszkodnunk azokhoz a merev szabályokhoz, melyeket mások vagy mi magunk jelölünk ki.

Nem temetés ez, hanem élet. Érezd benne jól magad!

Végy benne részt! Kísérletezz! Kockáztass! Légy spontán! Ne foglalkozz folyton azzal, hogy helyesen cselekedj, és mindig azt tedd, amit kell!

Ne aggasszon annyira, mit gondolnak, vagy mit mondanak mások! Az az ő dolguk, nem a tiéd. Ne félj annyira attól, hogy hibázol! Ne légy olyan félős és illedelmes! Ne gátold magad!

Isten szándéka nem az volt, hogy ilyen gátlásosak, beszűkültek, visszafogottak legyünk. Ezeket a zsarnoki szabályokat mások erőltették ránk, mi pedig hagytuk.

Teljesen emberi lénynek teremtettek. Elláttak érzelmekkel, vágyakkal, reményekkel, álmokkal. Egy élettől duzzadó, izgatott, örömre éhes gyermek búvik meg bennünk. Hagyjuk, hogy előjöjjön! Hagyjuk élni! Hagyjuk örülni – és ne csak szombat esténként egy-két órára! Vigyük magunkkal mindenhová, hagyjuk, hogy segítsen élvezni az élet ajándékait, emberi mivoltunkat!

Olyan sok szabály van. Oly sok szégyennel éltünk együtt. Holott semmi szükség rájuk. Jó kis agymosást kaptunk! Itt az ideje, hogy felszabadítsuk magunkat.

Ne aggódj! Időben megtanuljuk, amit kell. Addig sem fogunk eltévedni. Csak annyi történik, hogy élvezni fogjuk az életet. Élvezzük, és megtapasztaljuk lényünk egészét. Bízhatunk magunkban. Már vannak határaink. Alapnak itt a programunk. Megengedhetünk magunknak egy kis kísérletezést. Kapcsolatban állunk Felsőbb Erőnkkel. Ő vezet minket, de egy fagyott, élettelen tárgyat nem lehet vezetni. Meg sem lehet mozdítani.

Szórakozz egy kicsit! Lazíts! Szegj meg néhány szabályt! Isten nem fog érte megbüntetni. Azt pedig ne engedjük, hogy mások megbüntessenek. És mi se büntessük többé magunkat. Éljünk, ameddig élünk, és itt vagyunk!

Ma megengedem magamnak, hogy szórakozzam. Lazább leszek, hiszen tudom, hogy nem fogok ettől összetörni. Istenem, segíts elengednem az örökös gátlásosságomat! Hiszen nem kell mindig olyan illedelmesnek, és vissza fogottnak lennem. Segíts, hogy jó adag életkedvet fecskendezhessek magamba azzal, hogy hagyom, hogy eleven, teljes ember legyek.

A szórakozás vágya, mint minden más az életemben hullámzó nálam. Nem mindig van kedvem hozzá, nem mindig tudok felszabadult lenni, vagy fesztelen lenni, nem mindig tudok kockáztatni.
Számomra szórakozást jelent az is, amikor időről időre megkötök egy pulóvert, kardigánt, vagy elolvasok egy könyvet, vagy amikor éppen olyanom van sütögetek. Nem feltétlenül kapcsolódik nálam a szórakozáshoz a rakoncátlankodás. Lehet, túl komoly vagyok és túl komolyan veszem az életet. Ez is időszakos nálam. Természetesen én is tudok fesztelenül táncolni, pörögni és azt is tudom, hogy ez a meditáció a mai napra szól, viszont a mai napom nem ilyen.
Hogy milyen? Nem akarok megfelelni senkinek csakis saját magamnak. Ma nem szégyenkezem semmiért, nincsen bűntudatom sem. Teszem a dolgom és ennyi. És nincsen kedvem táncolni, kocáztatni és nem tudok ma úgy tenni "mint ha... ".
Ez a nap egy ilyen nap. 

Hozzászólások:

Megjegyzés küldése

 
A szavak ablakok vagy falak?! © Copyright 2010 | Design By Gothic Darkness |