megjelent egy angyal és csodálatos dolgokról mesélt neki, amelyek az életben
várnak rá. Minden lehetőség adott lesz számára, hogy hatalmas vagyonra
tegyen majd szert, a társadalom megbecsült tagja lehessen, és egy gyönyörű
nőt vegyen feleségül.
Emberünk egész életében várta, hogy az ígért csodálatos dolgok valóra
váljanak, de nem történt semmi és végül egyedül, és szegényen halt meg.
Amikor a Mennyország kapujához ért, meglátta az angyalt, aki sok-sok évvel
ezelőtt meglátogatta álmában, és felelősségre vonta:
"Te hatalmas vagyont ígértél nekem, társadalmi rangot és gyönyörű feleséget.
Egész életemben vártam, de nem történt semmi."
"Én neked nem ígértem ezt - válaszolt az angyal. - Én ezeknek a dolgoknak a
lehetőségét ígértem neked, de te elmulasztottál élni ezekkel a
lehetőségekkel."
Az ember megdöbbent. "El sem tudom képzelni, miről beszélsz!" - mondta.
"Emlékszel, egyszer volt egy ötleted, de te féltél, hogy nem sikerül, ezért
nem tettél semmit? - kérdezte az angyal. Az ember bólintott.
"Mivel te visszautasítottad a megvalósítást, az ötletet néhány év múlva egy
másik embernek adták, aki nem ijedt meg a nehézségektől, és ha
visszaemlékszel, akkor ez az ember az egyik leggazdagabb ember lett a
környéken."
"És arra emlékszel-e, - folytatta az angyal - volt egy eset, amikor a
várost óriási pusztítás érte, sok ház romba dőlt, sok ezer ember nem tudott
szabadulni a romok alól. Neked lehetőséged lett volna segíteni a
bajbajutottakon és a túlélőket kimenteni, de te féltél, hogy ha elmész
otthonról, akkor betörnek hozzád és kirabolják a házadat, ezért nem mentél
el segíteni a hívó szóra, hanem otthon maradtál. Az ember szégyenkezve
bólintott.
"Ez egy hatalmas lehetőség volt, hogy száz és száz ember életét megmentsd,
a város összes életben maradt lakója tisztelt volna téged." - mondta az
angyal.
"És emlékszel arra az asszonyra, arra a fekete hajú nőre, aki neked annyira
tetszett? Nem hasonlított egyik nőre sem, akikkel korábban, vagy későbbi
életedben találkoztál, de azt gondoltad, hogy sose menne férjhez egy olyan
emberhez,mint te, féltél, hogy elutasít, és elmentél mellette. Az ember újra
bólintott, de már sírt.
"Igen barátom, - mondta az angyal - ő a feleséged lett volna, vele sok
gyermeket neveltetek volna, vele igazán boldogságban éltél volna egész
életedben.
Hasonló lehetőségek mindannyiunknak adódnak az életében, de gyakran, ehhez a történetbeli emberhez hasonlóan,mi is megengedjük, hogy a félelem
felülkerekedjen rajtunk, és megzavarjon bennünket, hogy éljünk a
lehetőségekkel.
De még nincs veszve semmi! Még életben vagyunk. Elkezdhetünk létrehozni új
lehetőségeket saját magunk számára. Képesek vagyunk rá !!!
Megjegyzés küldése