Napi meditáció - HAGYD A JÓT MEGTÖRTÉNNI! - Szeptember 18. - (Melody Beattie - 365 nap, 365 meditáció)

„Gyógyulásom előtt kapcsolataim katasztrofálisak voltak. Nem voltam túl jó a munkámban sem. Vergődtem a rossz családi élet hálójában. De legalább tudtam, mit várhatok!”

 (Név nélkül)

Azt szeretném, ha életem második fele legalább olyan jó lenne, mint amilyen nyomorúságos volt az első fele. Néha attól félek, hogy nem így lesz. Néha pedig attól, hogy csakugyan így lehet.

A jótól meg is ijedhetünk. Ijesztő lehet a változás – még a jó irányú változás is. Bizonyos szempontból a jó irányú változások ijesztőbbek lehetnek, mint a nehéz időszakok.

Múltunk, különösen gyógyulásunk kezdete előtt, kényelmesen ismerős volt. Tudtuk, mit várhatunk kapcsolatainkban. Ugyanaz ismétlődött újra meg újra – ugyanaz a viselkedés, ugyanaz a fájdalom. Lehet, hogy nem ezt akartuk, de legalább tudtuk mi fog történni.

De nem így van, ha megváltoztatjuk a mintákat, és gyógyulni kezdünk.

Lehet, hogy nagyjából meg tudtuk jósolni az elkövetkezendőket életünk legtöbb területén. Kapcsolataink fájdalmat okoznak. Megfosztanak valamitől.

Egyik év majdnem olyan volt, mint a másik. Néha rosszabbul mentek a dolgok, néha egy kicsit jobban, de a változás soha nem volt drasztikus. Egészen addig, míg gyógyulni nem kezdtünk.

Akkor megváltoztak a dolgok. És minél tovább jutunk, annál jobban megváltozunk mi is, a körülményeink is. Egy feltérképezetlen terület felfedezésébe vágtunk bele.

A dolgok jobbak lesznek. Folyamatosan egyre jobbak. Kezdünk sikeressé válni a szerelemben, a munkánkban, egész életünkben. Jó dolgok történnek velünk nap, nap után, és szertefoszlik a sok nyomorúság.

Nem vállaljuk többé az áldozat szerepét. Megtanultuk elkerülni a felesleges válságokat és traumákat.

Hogyan kezdjem a jó dolgokat? – kérdezte tőlem egy asszony.- sokkal nehezebb és idegenszerűbb bánni velük, mint a fájdalommal és tragédiával.

Ugyanúgy, ahogy a nehéz és fájdalmas tapasztalatokat kezeltük – feleltem. Mindennap, csak az arra a napra valót.

Istenem, segíts ma elengednem azt a tévhitemet, hogy nekem fájdalom és válságok kellenek. Segíts, hogy a lehető leghamarabb túljussak problémáimon és szomorúságomon. Segíts, hogy megtaláljam alapjaimat, és az egyensúlyomat, s béke, öröm, s hála töltsön el.

Ahogy elolvastam a meditációt, itt ülök és azon mélázok, hogy nekem a 12 Lépéses Program beli életemben volt a legtöbb katasztrofális kapcsolatom és ezen belül is a Társaimmal, azokkal, akiket valóban közel engedtem magamhoz... aztán egy idő után beláttam, talán az Isten akarata, hogy ne vegyem körül magam sok emberrel, inkább csak egypárral, talán azért, hogy mélyebben tudjak saját magammal és a gyógyulásommal foglalkozni.
Szeretek egyedül lenni, a saját magam gondolataival, elfilozofálgatni bizonyos engem érdeklő dolgokról, közben tenni-venni...
Régóta - pár éve - észrevettem, hogy a családommal kapcsolatos nézeteimet, felfogásomat, a családdal kapcsolatos gondolkozásomat és a párkapcsolatomat szükséges mindjobban megvizsgálnom - holott tisztában vagyok a tényekkel jó ideje már - és azt is látom, talán éppen ezért a változtatás felé "lököd" engem a Felsőbb Erő.
Felismertem, nem elég nekem ma már az, hogy tisztábban látok a kapcsolatomat illetően, látom és tudom azt, ki is a gyerekeim apja, úgy hiszem, lassan elérkezik az az idő, amikor ez már kevésnek fog bizonyulni, változtatnom lesz szükséges...
Nehezen változtatok, viszont tudom, amikor elérkezik az ideje, észre fogom venni és meg is fogom tenni, hiszen, ami nekem van szánva, lassan közelít felém és meg fogom kapni, még a jót is... és én tudom fogadni a jót.