A blog fő profilja, hogy a függőségekkel foglalkozzék saját tapasztalatból merítve. Kiemelten a társfüggéssel (kodependencia) és az alkoholizmussal. Úgy gondolom ez a két betegség, igen, betegség és nem jellembeli fogyatékosság, sok éve Magyarországon népbetegséggé nőtte ki magát. Szükséges foglalkozni vele.

(Saját tapasztalat a Melody Beattie meditációk alatt olvasható.)

Szenvedélyes videojátékosok: a virtuális világ rabjai

2010. február 22., hétfő.

A különféle szenvedélybetegségek között eddig csak a szerencsejátékosokról lehetett hallani, ám komoly problémával küszködnek a videojátékok rabjai is. 
A fantázia világa igen vonzó az online játékosok számára. Az iskolában kevéssé népszerű gyerek ugyanis a játékban domináns szerepet tölthet be.

Amszterdamban már kijózanító központokban kezelik a játék szenvedélyükből kilábalni akarókat. A program első lépése, hogy a résztvevők beismerik, tehetetlenek a szenvedéllyel szemben.

Az addikciót még ma is legtöbben bizonyos anyagok használatával kapcsolják össze, mint az alkohol vagy a drogok, de az orvosok elismerik, hogy vannak addiktív viselkedésformák is. A szenvedélybetegség ismérvei a következők:
– az illetőnek egyre több és több kell az anyagból vagy a viselkedésformából
– ha nem jut több anyaghoz, vagy nem tudja gyakorolni a viselkedésformát, ingerült és szerencsétlen lesz.

A szakemberek már valóságos elvonási tüneteket is tapasztaltak betegeiknél. A videojáték-szenvedélynél – eltérően az anyaghasználattól – nem ismeretes a betegség biológiai háttere, de a kutatások szerint a játék megemeli a dopaminszintet. De pszichés oldala is a szenvedélybetegségnek.

A szakemberek szerint a következő figyelmeztető jeleket nem árt tudatosítani az esetleges beteg környezetében:
– egyre több időt tölt a játékkal
– más tevékenysége közben is a játékra gondol
– azért játszik, hogy elmeneküljön a valódi élet problémái, a szorongás vagy a depresszió elől
– hazudik családjának vagy környezetének, hogy eltitkolja a játékszenvedélyét
– ingerült lesz, ha megpróbál kevesebbet játszani

A szenvedélyes videojátékosok általában 30 év alatti férfiak, még gyakrabban gyerekek, akiknek alacsony fokon áll az önbecsülésük és szociális problémáik vannak. Intelligensek és fantáziadúsak, de nincs sok barátjuk.

A kezelés hasonló a többi szenvedélybetegségnél megszokotthoz, de van egy lényeges különbség. A számítógép a mindennapi élet és a legtöbb munkahely fontos része, így az ilyen betegek nem kerülhetik ki a számítógépet. A számítógéppel meg kell tanulni együtt élni, és felelősen használni. Ez azt jelenti, hogy egyáltalán nem szabad játszani a gépen. A napi mondjuk, egy órára való korlátozás olyan lenne, mintha az alkoholista az absztinencia helyett azt mondaná: csak sört iszom. 

Hozzászólások:

Megjegyzés küldése

 
A szavak ablakok vagy falak?! © Copyright 2010 | Design By Gothic Darkness |