A blog fő profilja, hogy a függőségekkel foglalkozzék saját tapasztalatból merítve. Kiemelten a társfüggéssel (kodependencia) és az alkoholizmussal. Úgy gondolom ez a két betegség, igen, betegség és nem jellembeli fogyatékosság, sok éve Magyarországon népbetegséggé nőtte ki magát. Szükséges foglalkozni vele.

(Saját tapasztalat a Melody Beattie meditációk alatt olvasható.)

Mi a társfüggés (kodependencia)?

2010. február 22., hétfő.

„A kodependens számára a kontrol vagy a kontrol hiánya, a tehetetlenség központi kérdés az élet minden területén.”

Tágabb értelemben véve a kodependenciát úgy is meghatározhatjuk, hogy emberektől, viselkedéstől vagy dolgoktól való kényszeres függés. Kodependencia azon a téves feltételezésen alapszik, hogy megpróbál belső érzéseket uralni azzal, hogy rajta kívül álló embereket, dolgokat és történéseket kontrollál. A kodependens számára a kontroll vagy a kontroll hiánya, a tehetetlenség központi kérdés az élet minden területén.
A kodependens ember nagyon könnyen függővé válik egy másik személytől. Ebben a kapcsolatfüggő kodependenciában a függő személy annyira beleolvad a másik emberbe, hogy szinte már vele azonosul – önazonossága összemosódik a másikéval. Élete kizárólag a másik körül forog, a másik személye és problémái minden figyelmét lekötik.
Ráadásul a kodependens olyanná válhat, mint a „megvadult” porszívó, nem csupán a másik embert vonzza magához, hanem bármilyen más szert is (főként alkohol, drogok) vagy dolgokat – pénzt, ételt, szexet, munkát. Folyamatosan küzd, hogy a benne lévő hatalmas érzelmi vákuumot betöltse.

A kodependens tíz jellemzője
1. A kodependens embernek legalább egy kényszeres viselkedése van, de lehet több is.
2. A kodependenst fogva tartják és sokszor meggyötrik azok a dolgok, amelyek gyermekkori családjában nem működtek.
3. A kodependens önbecsülése nagyon alacsony (és nagyon gyakran éretlen a jelleme is).
4. A kodependens meg van róla győződve, hogy boldogsága másoktól függ.
5. Pont ezért a kodependens túlzott és indokolatlan felelősséget vállal másokért.
6. A kodependens társával vagy a Nélkülözhetetlen Másikkal való viszonya mindkettőjük számára nagyon káros és egyáltalán nem kiegyensúlyozott.
7. A kodependens a tagadás mestere és „kiválóan” elfojtja az érzelmeit.
8. A kodependens olyan dolgok miatt aggódik, amelyeket nem tud megváltoztatni, ennek ellenére mégis megpróbálja.
9. A kodependens életét szélsőségek jellemzik, hullámvölgyekkel küzd.
10. A kodependens folyamatosan keres valamit, ami nagyon hiányzik az életéből.


Melyek a kodependencia ismérvei?
1. Önmagammal kapcsolatos jó érzéseim kizárólag a másik szeretetéből fakadnak.
2. Önmagammal kapcsolatos jó érzéseim kizárólag a másik elismeréséből fakadnak.
3. A másik személy harcai kihatással vannak az én békességemre is. Minden idegszálammal azon vagyok, hogy megoldjam a másik problémáját és enyhítsem fájdalmát.
4. Minden figyelmem azon van, hogy a másik személy tetszésére legyek.
5. Minden figyelmem azon van, hogy a másik személyt védelmezzem.
6. Önbecsülésem abból táplálkozik, hogy megoldom a másik problémáit.
7. Önbecsülésem abból táplálkozik, hogy enyhítem a másik fájdalmát.
8. Félreteszem saját hobbimat és érdeklődésemet. Minden időmet a másik hobbijának és érdeklődésének szentelem.
9. A másik öltözködését, megjelenését az én vágyaim irányítják, mivel úgy érzem, hogy rám vet jó fényt az ő megjelenése.
10. A másik viselkedését a saját vágyaim irányítják, mivel úgy érzem, hogy a viselkedése rólam szól.
11. Nem vagyok tudatában a saját érzéseimnek, mivel a másik érzései uralnak.
12. Nem tudom, hogy én mit akarok, mert megpróbálom kitalálni, hogy ő mit akar, és nem kérdezem a véleményét. 13. Valójában csak a feltételezéseimre hagyatkozom.
14. Minden jövőről alkotott álmom a másikhoz kötődik.
15. Az elutasítástól való félelmem irányítja mindazt, amit teszek vagy amit mondok.
16. A másik haragjától való félelmem irányítja mindazt, amit teszek vagy amit mondok.
17. Folyton valamit ajándékozok neki, mert ettől érzem biztosnak a kapcsolat fennmaradását.
18. Másokkal való kapcsolatom lassan elhal, mert kizárólag a másik személyre koncentrálok.
19. Minden értékrendemet feladom azért, hogy a számomra legfontosabb személyhez kapcsolódhassak.
20. Saját véleményemnél sokkal nagyobbra tartom a másik véleményét vagy azt, ahogy ő tesz dolgokat.
21. Saját életem minősége egyenesen függ a másik életétől.


A kodependens viselkedésformák:
Tagadó viselkedés
 nehezemre esik felismerni saját érzéseimet;
 alábecsülöm, eltúlzom, torzítom vagy tagadom igazi érzelmeimet;
 teljesen önzetlen és mások jólétéért felelős személynek látom magam;
 szó nélkül hagyom, hogy mások kihasználjanak;
 úgy gondolom, hogy mindig odaadónak kell lennem, nem törődve saját jólétemmel;
 - nem tudok magamról gondoskodni, másokért viszont túlzottan felelősséget vállalok saját egészségem rovására is.
 Kisebbségi érzés 
a másik személyt és az ő helyzetét nagyon is nagyra tartom, ellenben magamat és saját dolgaimat lebecsülöm és háttérbe szorítom;
nehezemre esik döntéseket hozni;
saját gondolataimat, szavaimat és tetteimet kegyetlenül bírálom és mindig mindennel elégedetlen vagyok;
szégyenkezve fogadok minden dicséretet és elismerést;
nem kérek segítséget másoktól, nem nevezem meg kívánságaimat vagy szükségeimet, betegesen vigyázok arra, hogy „ne legyek mások terhére”;
mások véleménye sokkal fontosabb nekem, mint a saját gondolataim, érzéseim vagy viselkedésem;
nem tekintem magam szeretetreméltónak és nem becsülöm magam;
nem formálok jogot semmihez, mert méltatlannak érzem magam hozzá.

Érdemes feltenni a következő kérdéseket:
- Vajon a személy miért adja magát a másikért és miért szolgálja a másikat? Nem azért-e, mert enélkül értéktelennek és haszontalannak érzi magát? 
- Vajon miért tesz a másik érdekében? Nem azért-e, mert mindenképpen tetszelegni, megfelelni akar a másiknak?
- Vajon nem bűntudatból vagy félelemből cselekszik-e? Nem pedig őszinte törődéssel?
- Vajon nem saját kielégítetlen szüksége hajtja-e arra, hogy szükség legyen rá? (Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a másik személyt használja saját hiányérzetei betöltésére, a segítséget adó számára a segített válik a segítség tárgyává ahhoz, hogy a segítő saját célját elérje, és jól érezze magát.) 
A szolgálat tudatos döntés. A tudatos ember cselekszik, a kodependens reagál.
A kodependens viselkedése függő viselkedés és nem kiegyensúlyozott. A függőség uralja a személyt és az ilyen ember nem ura saját életének.
A kodependens nem érzi saját határait. Nem megfelelőképpen segít másoknak (a másik személyt is társfüggővé teszi, és nem segíti hozzá az önállósodáshoz). Nehezen húzza meg saját határait és megengedi másoknak, hogy egészségtelenül közel kerüljenek hozzá.
A kodependens saját értékesség érzetét abból nyeri, hogy másoknak segít. A keresztyénség azt mondja, hogy a személy önmagában is érték, mivel Isten teremtette. Az ember értéke független attól a munkától amit végez vagy attól a szolgálattól, amit vállal.
A kodependensnek nagyon nehéz kiegyensúlyozott életet élnie. Saját maga elhanyagolása árán foglalkozik másokkal, és ez saját egészsége rovására is mehet.

Idézet Dr. Robert Hemfelt, Fank Minirth, Frank Meier: A szeretet választható c. könyvéből

Hozzászólások:

Megjegyzés küldése

 
A szavak ablakok vagy falak?! © Copyright 2010 | Design By Gothic Darkness |